Tananyagbőségben szenvedünk.

Annyi angolt tanító videó van fent a You Tube-on, hogy lehetetlen mindent végignézni. A bolygó bármely sarkán élő anyanyelvi tanártól vehetsz órákat a saját otthonodból.

És ezért is írtam neked ezt a cikket: bárkitől és b.á.r.m.i.v.e.l. is tanulsz, szeretném megmutatni neked, hogy mik azok a csapdák, amiket mindenképpen kerülj el, és mi az az út, amin a legközvetlenebb módon és a legrövidebb idő alatt jutsz el a magas szintű angolig.

Kezdjük az aknák felszedésével, jó?

A 3 leggyakoribb hiba, amit haladó angolosként elkövetünk

450-nél is több haladó angol nyelvtanuló töltötte ki a kérdőívet, amiben a tanulási szokásaikról kérdeztük őket. Ők átlagosan 16,5 éve tanulnak angolul. És a 190 oldalnyi szabadszavas válasz elemzése után világosan kirajzolódik a 3 zsákutca, amelyekben a legtöbbet időzünk.

#1 Angolozunk bele a nagyvilágba.

Filmeket és sorozatokat nézünk, dalszövegeket fordítunk, könyveket olvasunk, vannak kedvenc You Tube csatornáink és TED előadásaink. Szuper, hogy foglalkozol az angollal! Csak ez nem elég célirányos (értsd: gyors) fejlődés, vagyis jó eséllyel csak az angolod szinten tartására elegendő. A fejlesztésére nem.

#2 Nem oldunk meg feladatokat.

A sima olvasgatást, videózgatást és filmezgetést nevezi a pedagógiai szakirodalom passzív tanulásnak. Sajnos, ennek a hatékonysága töredéke az aktív tanulásnak, vagyis sokkal, de sokkal tovább tart. Években mérhető módon.

#3 Azt a feladatot csináljuk, amit az épp soros nyelvtanuló app feldob.

A nyelvtanuló appok olyan feladatokat adnak nekünk, amelyeket automatizáltan tudnak ellenőrizni. Ez viszont kizár minden valódi, érezhető és tempós készségfejlesztést célzó feladatot. Sem a fordítás, sem a kiegészítős feladat, sem a teszt nem fejleszti közvetlenül a nyelvtudáshoz szükséges négy alapkészségedet (tudod: beszédkészség, íráskészség, hallásértés, olvasott szövegértés). Így jogosan érezzük, hogy egy helyben topogunk.

Ezek a zsákutcák. De most nézzük, mit csinálj ezek helyett!

Az 5 legfontosabb dolog, amit be kell tartanod haladó angolosként

#1 Biztos hallottad már másoktól: amikor idegen nyelven beszélünk, picit megváltozik a személyiségünk.

Lehet, hogy ezt már te is észrevetted magadon. (Ha igen, jó úton jársz!) A 20. század legnagyobb nyelvészei és antropológusai arra a felismerésre jutottak, hogy a valódi nyelvtudás megszerzéséhez egy új látásmódot, sőt, új személyiséget is kell, hogy kapj. Pusztán nyelvtani szabályok és szavak memorizálásával ez viszont nem lehetséges. És ezért a haladó szintű angol tananyagoknál már olyasmi “láthatatlan” dolgok is beleszólnak a tananyagba, mint kognitív nyelvészet, kulturális szemantika, korpusz nyelvészet és kommunikációs antropológia. De ezzel elég, ha a tananyagfejlesztők foglalkoznak.

Neked elég annyit tudnod: az igazán angolos, anyanyelvi szintű beszédhez nem elég a szavak és a nyelvtan magolása, és a kiejtésed csiszolgatása. Elengedhetetlen, hogy átvedd a nyelv mentalitását, és megismerd a kulturális környezetét.

#2 Haladó angolosként egyensúlyt kell teremtened az ún. extenzív és intenzív olvasás, hallgatás (=tanulás) között.

Az extenzív: amikor sok angol szöveget olvasol és hallgatsz élvezetből; az intenzív: amikor dolgozol a szövegekkel, a részleteivel, a szavaival, a nyelvtanával, a kiejtésével, hogy tanulj. Mindkettő fontos.

Önálló tanulásnál viszont sokszor felborul az egyensúly: például ugrálsz szövegről-szövegre, videóról-videóra, de nem foglalkozol velük mélyebben. És van, aki órákig szenved egyetlen szöveg kiszótárazásával, és aztán napokig tanulja a benne lévő idegen szavakat. Ez sem segít annyit, mint amennyi időt elvesz. A kettő között kényes egyensúlyt kell tartani.

#3 Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy haladó nyelvi szinteken egyre ritkább és kacifántosabb angol szavak kellenek.

Olyasmik, mint auspicious (=kedvező), callous (=érzéketlen), euphenism (=szépítés). Pedig helyettük sokkal többre megyünk azzal, ha a már ismert, egyszerűbb angol szavakkal látunk minél több, a mindennapokban használt angol kifejezést. Mint például take charge of her own life (=a saját kezébe veszi az életét), vagy keep track of her expenses (=számon tartja a kiadásait), vagy lose sight of the goal (=elveszti a szeme elől a célt). Ez a szókincsfejlesztés helyes módszere ahhoz, hogy minél több éles helyzetre legyen „fegyvertárunk”.

Ráadásul haladó szinten ezeket már nem így, magyar fordítással kellene tanulni, hanem egyszerű angol nyelvű magyarázatokkal. Például így magyarázhatnám a „lose sight of the goal” kifejezést:

To lose sight of a goal means that you forget or neglect to focus on it. For example, when you learn English, you should never lose sight of the goal, which is using the language to communicate with people. If you just learn and learn and learn and you don’t speak to other people in English then you’ve lost sight of the goal. Because the goal of language learning is communication. Here’s another sample sentence with the expression „lose sight of a goal”:  I know you’ve had some problems recently, but try not to lose sight of the goal if you want to succeed. The opposite of „losing sight of a goal” is always keeping your goal in mind. It’s an easy phrase because you can imagine losing your sight. When you lose your sight, you can’t see. Remember: you should never lose sight of your goal.

Ideális persze, ha ez hanganyagban is megvan, és sokszor meghallgatod. Így épülnek be a haladó angol kifejezések. És itt jön a képbe a következő pont.

#4 Haladó angolosként egyre fontosabb a teljes belemerülés az angol nyelvbe („total immersion”).

Amikor már haladó szinten vagyunk angolból, akkor ösztönösen keressük ezt. Persze emiatt nem keresünk új párt, nem cseréljük le a gyerekkori barátainkat, vagy nem váltunk feltétlenül munkahelyet, vagy várost. De nem is kell. A lényeg: álljon a rendelkezésedre olyan tananyag, amely képes szimulálni ezt a teljes belemerülést, és beszél hozzád angolul, sőt, lehetőleg beszélget VELED angolul.

Sokan tanácsolják, hogy állítsd át a telefonod, vagy a Facebook nyelvét, és hasonlókat. És bár IGAZ, hogy minden apróság hozzárak az angolodhoz, a teljes belemerülést csakis angol nyelvű tananyaggal és angol nyelvű órákkal lehet szimulálni. És itt muszáj megemlítenem: a jó angoltudásért nem kell külföldre költözni. A teljes belemerülés itthon is szimulálható, ha jó tananyagod van.

#5 A hagyományos nyelvkönyvekben legtöbbször „igaz-hamis”, egészítsd ki, „tedd a megfelelő sorrendbe”, „válaszd ki a helyes megoldást” típusú feladatokat találsz.

Ez „busy-work”. Viszi az idődet, de nem igazi készségfejlesztés.

Azok a nyelvtanulók, akik még nem profik a nyelvtanulás technikájában, gyakran keresik is az ilyen típusú feladatokat, hiszen ezekhez szoktunk. Az általános iskolai nyelvórákon ilyesmiket raktak elénk a nyelvkönyveink, a tanáraink, és ezért úgy hisszük: definíció szerint ez a nyelvtanulás. Kiegészítős, átalakítgatós, összepárosítós feladatok és tesztek.

Sajnos azonban ezek így, 2020-ra inkább a megszokás miatt léteznek, mint ésszerűségből. Gondolj bele: az internet létezése előtt, egy könyvben hogyan máshogy lehetett tudást átadni? Hol voltak akkor még azok a videók, amelyek anyanyelvi tanárt szimulálva beszéltettek téged? (A mi angol tanulókártyáinkhoz már ilyesmik vannak.) Igen, egy művelt ember számára a papír szaga a legfinomabb étel illatával vetekedik, de az új technológiák sokkal hatékonyabb nyelvtanulást tesznek e mellett lehetővé.

És persze annyit azért tudnod kell, hogy ezeknek a „busy-work” típusú feladatoknak is megvolt a maguk helye és limitált szerepe. Például amikor legelőször látsz egy nyelvtani szerkezetet, akkor ilyesmi feladatokkal egy biztonságos környezetben (=írásban, tét nélkül) gyakorolhatod az összerakosgatását. De felnőtt nyelvtanulóként te azt várod, hogy gyorsan fejlődj. És ehhez valódi készségfejlesztő feladatok kellenek: hangos beszélgetés egy hangos tananyaggal.

A felmérésünk szerint sok haladó nyelvtanuló már érzi is, hogy akárhányat old meg „hagyományos” feladatokból, nem fog tőlük jobban beszélni angolul. És a legrosszabb az, amit a kérdőívben is visszajeleztek jó páran: kifejezetten kerülik az ilyesmi feladatokat, és inkább egyáltalán nem oldanak meg semmilyen feladatot. (És ez innentől passzív tanulás. Erről már beszéltünk. Nem jó.) Nekik üzenem: ne adjátok fel! Léteznek valódi készségfejlesztő feladatok is. Az igazi aktív tanulás.

És a végére a kérdések, amelyek a kérdőívünk 450+ visszaérkezett válasza szerint a haladó nyelvtanulókat foglalkoztatja. (Jogosan.)

8 gondolat, amely a legtöbb haladó angolos fejében megfordul

Vajon számodra melyik gondolat az a rozsdás szög, amiben a te lelked fekszik?

Húzzuk ki most, hadd gyógyulj, jó?

#1 „sokat tudok már, pl. rengeteg idiómát, de az adott pillanatban leblokkolok, és csak a legegyszerűbb szavak jönnek elő”

Ha így érzel, akkor az a biztos jele annak, hogy benned rejlik egy rakás passzív tudás. Viszont tudnod kell, hogy beszédben a tudásod leesik a töredékére – főleg, ha az angolt előtte írásban és olvasásban, de nem hallásértésben és beszédben gyakoroltad. A mindennapi kommunikáció hallásértés és beszéd. Így kell az új szókincset is bevésned, így kell az angol mondatszerkezeteket is automatikussá tenned.

#2 „hiányzik az angol anyanyelvi környezet”

Sok esetben az anyanyelvi környezet túlértékelése valójában önmagad alulértékelése, vagy a tanulásod eredményéért való felelősség hárítása. (Ezt a mondatot olvasd el újra, kérlek!)

És tudod, mi lenne, ha külföldön, anyanyelvi környezetben élnél? Meglepődve tapasztalnád, hogy az angolod nem fejlődik olyan villámgyorsan, ahogy elképzelted, és nem is lesz olyan színes és tartalmas, mint amire vágynál. Ennek jó okai vannak. Úgyhogy a lakhelyed, a családod, a párod és a barátaid lecserélése helyett arra buzdítanálak, hogy teremtsd meg az anyanyelvi környezetet tanulás közben úgy, hogy haladóként már tanuld az angolt angolul!  (Vagy te már külföldön élsz? Neked feltétlenül ajánlom: angolt csak angolul tanulj!)

#3 „a megszokott tanulási rutinok egy idő után már nem fejlesztenek”

Gyönyörű felismerés! Haladó szinten már hiába magolsz szókincset, és hiába oldasz meg sorra szövegértési, hallásértési és mindenféle egyéb írásbeli, ide-oda rakosgatós feladatokat.

Kérlek, építs új tanulási rutinokat! És tudd: ez utóbbi nem megy egyik napról a másikra. Vissza fogsz süllyedni a megszokásba. Elkerülhetetlenül. Talán többször is. De ne aggódj, ha ilyesmin kapnád magad! Csak mérföldkövek az úton az új, eredményesebb tanulási szokások felé.

#4 „megyünk a saját fejünk után, és nincs rendszer a tanulásban”

Valóban, a tanulásnak kell, hogy legyen stratégiája. Alapvetően két lehetőséged van: (A) megtanulsz önállóan nyelvet tanulni, és te építed fel a saját tananyagodat, vagy (B) kész tananyagot választasz, és az esetleges hiányosságait te magad orvoslod. (Pl. ha teszt van benne, átugrod, és helyette szóban, beszédben tömörítesz egy hanganyagot.) Neked melyik fekszik? Az A, vagy a B? Mert muszáj valamelyiket választanod, ha te is önállóan tanulsz angolt.

#5 „hogyan kapjon visszajelzést valaki, hogy milyen szinten van, ha egyedül tanul?”

Valóban fontos, hogy érzed a haladásodat! De a nyelvi szintekhez való ragaszkodás helyett az is érezhető haladás, ha kihívásokat állítasz magad elé, és ezek teljesítését értékeled. Magadnak. Megkérdezni valamit egy anyanyelvi ügyfélszolgálattól. Elolvasni egy könyvet. Megnézni egy sorozatot. Az utolsó évadot mennyivel érted jobban, mint az elsőt? És amikor harmadszor olvasod ugyanazt a könyvet, mennyivel gyorsabban falod? Ehhez elég egy tízes skála, és egy jegyzet app a telefonodon. Kevesen tudják, hogy elfoglalt felnőttként a legjobb szintfelmérés az önértékelés. Az interneten itt-ott található sima a,b,c,d választásos szintfelmérőkre meg rá se nézz, jó?

Amúgy valóban nehéz a nyelvi fejlődést érezni, mert alapszabály, hogy az agyad nem értékeli sikernek azt, amit már egyszer elért, így folyton tolod feljebb a lécet, ahogy haladsz. És a mindennapi rohanásban és zajban nehéz befelé-figyelős csendet teremteni, hogy ezt észre vedd magadon, és reálisabban lásd a lécet.

#6 „rengeteg anyagom van, de sajnos a gyűjtésükben szorgalmasabb vagyok, mint a használatukban”

A legjobb családban is előfordul. De hadd kérdezzek egyet: és akkor mi van? Elvárhatod magadtól, persze, hogy az összest áttanuld, mielőtt egy izgi újdonságot megkaparintanál, de ez nem lenne egy picit irreális? Nem nagyképernyős tévéket gyűjtesz, hanem tudást. És az is fura lenne, hogy ha emiatt soha többé nem vennél semmi újat, és soha többé nem kérnél segítséget senkitől.

Amúgy pedig van egy tippem számodra, ami nekem, mint elkötelezett online tanfolyam vásárlónak és szenvedélyes könyvgyűjtőnek bevált: amikor beszerzed azt az új cuccot, amivel szemezel, akkor cserébe azonnal, még aznap fektess az angolba időt! Azzal, amid már van otthon. Majd amikor megérkezik az újdonság, és itt jön egy trükk: azonnal, késlekedés nélkül nyisd ki, és kezdj el vele tanulni annyi időt, amennyid éppen van. Ha ez utóbbit megteszed, akkor egy gigantikus online tudásplatform, a Coursera szerint sokkal nagyobb eséllyel fogod folytatni és használni.

#7 „nincs használható tananyag C1 szint felett”

Alátámaszthatom. Amikor először hazajöttem az Egyesült Államokból, szerettem volna a „konyhanyelv” szint helyett egy szebb, kerekebb, színesebb és tartalmasabb angolt. Végig telefonáltam a nyelviskolákat, hogy megtudjam, hol indítanak erős haladóknak nyelvtanfolyamot. Amikor megtudták, hogy már van egy középfokú angol nyelvvizsgám, és utána egy teljes évet töltöttem angol nyelvterületen, két kivétellel mind azt mondták: nincs számomra tanfolyamuk. Biztattak: elégedjek meg azzal az angollal, amim most van. (A két „kivétel” pedig tanári állást ajánlott.)

És bár ez 25 éve volt, az alig változott, hogy C1-es szint felett már hajlamosak vagyunk magára hagyni a szebb angolra vágyó nyelvtanulókat, és nem pepecselünk tananyagok összeállításával.

#8 „nincs égető szükség haladó szinten a tanulásra, már elboldogulunk”

Egy erős haladó szint valóban elég a mindennapokhoz. Egy kérdés: belül hogy érzed magad, amikor használnod kell az angolt? Mert ha teljesen kényelmesen érzed magad az angol nyelvtudásoddal, akkor ne tegyél semmit. De ha izgulsz, mielőtt angolra váltanál, ha zavar, hogy keresed a szavakat, ha hajlamos vagy belekavarodni abba, amit mondasz, és ha stresszt jelent, hogy nem érted a válaszokat a kérdéseidre…az már más tészta.

Emlékszem, egy tanártovábbképző konfon vettem rész. Már léptem volna ki a teremből egy kiscsoportos workshop után, mikor egyszerűen “visszahúzott” a terembe az egyik résztvevő hangja. Egy ártatlan kérdést tett fel csak az előadónak – de káprázatos, bámulatos angollal. Én pedig úgy tettem, mintha várnék valakire, megálltam az ajtóban és áhítattal hallgattam.

Dönthetsz úgy, hogy elindulsz ezen az úton.

Középfokról felsőfokra fellépni könnyebb, mint a nullából megszerezni a középfokú tudást. Ez pedig azt jelenti, hogy haladó angolosként nagyon közel vagy ahhoz, hogy igazán jól beszélj angolul. Ha úgy érzed, kész vagy erre, ez a tananyag a legjobb befektetésed lesz. Valódi készségfejlesztő feladatokkal, teljes belemerüléssel az angolba. Ahogy a nagykönyvben meg van írva.

De a lényeg, amire szeretném, hogy emlékeznél:

Haladó angolosként már másképp kell tanulnod.

Néha fusd át ezt a cikket, csak hogy emlékeztesd magad rá, jó?