10+1 fura mód, ahogy az angol ma is változik
tanulási szakértő, az Angolutca alapítója.
Szia! Hadd kezdjem egy vallomással, jó? Tudod, kislányként csodáltam, ahogy a műsorvezetők bemondják az angol számok címét a rádióban. Annyira menő volt, ahogy angolul beszéltek! Próbáltam...
A nyelv élő szövet. Mint a természet, folyton változik.
Nem vitrinbe, múzeumba termett, hanem a való életbe, használatra.
És bizony a használói döntik el, hogy milyen irányba változzon! Most összeszedtem neked a legizgalmasabb átalakulásokat. Fusd át, és tanulj!
A legviccesebb talán rögtön az első, de az én kedvencem a hármas és az ötös.
1. Néha győz a helytelen nyelvhasználat
Sokáig kitartott az, hogy a „hopefully” szót nem lehet olyan értelemben használni, hogy „remélem” (=I hope). Ez a mondat például elvileg helytelen lett volna: Hopefully it won’t rain. (=Remélhetőleg nem esik.) Csakhogy a nyelv használóit nem lehetett ilyen keretek közé zárni. Már helyes.
Hasonlóképp: a literally (=szó szerint) kifejezést például annyian használták helytelenül nyomatékosításra, hogy bekerült a szótárakba. Úgyhogy ha mostanában azt hallod, hogy „I literally died laughing.” (=Szó szerint meghaltam a nevetéstől), akkor tudd, hogy ez igazából azt jelenti: „Majd meghaltam a nevetéstől”. Mert aki beszél, az jó eséllyel még él.
A miniscule szó mára már szerepel a szótárakban. De azt tudtad, hogy pár éve még helytelennek számított? A latin szóalak ( minuscula = somewhat smaller) alapján ugyanis így kellett volna írni: minuscule. Ahogy egy vicces kedvében lévő Oxford szótárszerkesztő írta: „ha elég ember használná a macska szót egy finom sütire, akkoz az a jelentés lenne, amit beleraknánk a szótárba.”
2. Új szavak jönnek létre
Tudtad, hogy az Oxford University Press sajtóközleményeivel könnyen követhető, hogyan változik a korunk?
Nézd, itt van pár érdekes új szó, igazi antropológiaia tanulmány így, egyben. Korunk lenyomata:
- cord cutting = lemondani egy vonalas telefont, vagy kábeltévé szolgáltatást egy internet alapú szolgáltatás kedvéért
- geocache = egy elrejtett tárgy, vagy egy tárolódoboz, amely más tárgyakat rejt, és amit internetre feltett koordináták alapján kell megtalálni.
- co-parent = szülőtárs: két egymással házastársi/élettársi kapcsolatban NEM lévő ember, akik közösen nevelnek gyereket
- sentiment analysis = egy írásmű elemzése abból a célból, hogy megállapítsák, hogy milyen az író attitűdje bizonyos témák felé (poztív, negatív, vagy semleges)
- side-boob = egy nő oldalán lévő kitüremkedés, túl szűk ruha miatt
- humblebrag = egy álszerény/ál-önkritikus kijelentés a közösségi médiában, aminek az igazi célja a dicsekvés
- mansplain = amikor egy féri egy nőnek leereszkedő módon magyaráz meg dolgokat, mintha az nem tudná
- hyperconnected = olyan helyzet/ember, aki sokféle kütyüt használ, és állandóan internetkapcsolatban van
- acquihire = azért felvásárolni egy céget, hogy megszerezzék a munkatársait, és a munkatársak tudását
- hate watch = csakis azért nézni valamit (tévéműsor, sorozat, jelenet), hogy kritizáld
- listicle = olyan cik/írás, amely listában prezentálja az infot (például…kukk ennek a cikknek címére!)
Egy utolsó példa: olyan is van, és elég gyakran, hogy egy szó igévé válik. Valamikor a kilencvenes évek végén az emberek elkezdték használni a „text” szót a tevékenységre is (=szöveges üzenetet küldeni) így: „I got texted./They texted me.” (=Üzenetet kaptam.), és „I’ll text her right now.” (=Megüzenem/megírom neki most rögtön.) De a TEXT könnyen jött, könnyen megy: a Telegraph cikke szerint a text szó lassan már az elavult szavak közé tartozik: a Messenger lassan megöli.
3. A kiejtésben is vannak divathullámok
Ismered a „dark l” (=sötét L) hangot? Az olyan szavakban, mint ‘folk’, ‘talk’, és ‘walk’ az L inkább ilyesmi: ‘fowk’, ‘tawk’ és ‘wawk’. És néhány szakértő szerint ez egyre inkább teret nyer, és jó pár szó (pl. pool, fall) kezdi elvezíteni a sztenderd, kemény L hangját.
Aztán ott van az a szó, hogy tune (=dallam, hangzás), vagy tutor (=oktató). Te hogy mondod? Úgy, mint a brit nagymamád? (Ha lenne egy olyanod?) Tjune és tjutor? (Én így mondom, bevallom.) Hát, ahogy a Guardian figyelmeztet, manapság inkább kemény t-vel mondják, és kis túlzással így hangzik: cune és cutor.
4. Bizonyos szavak lassan kihalnak
Hallottad már régi filmekben, vagy idős emberektől azt, hogy „courting” (=udvarlás, angolul, új verzióban: going out), és go to the pictures (go to the cinema/to the movies)? És korai filmekből ismerős esetleg az icebox (=jéghűtő), vagy az a szó, hogy aeroplane (=repülőgép)? Vagy te tanultad még angolórán a Celsiusban megadott hőmérsékletet „centigrade” szóval? (Én igen.) Na, hát ezeket el is felejtheted.
Egy extra csemege: a PC (=political correctness) jegyében nem mondjuk többé, hogy policeman, helyette így hívjuk: police officer. A postman pedig postal worker. A semlegesnem a menő. Ó, és ha férfi vezetőként azt mered mondani: „the girls” az irodai személyzetre, akkor készülj pár kemény pillantásra, extrém esetben munkaügyi perre. A „girls” nőkre nézve degradáló lett. Ez egy másik világ, na. Nem ez (ha még emlékszel a filmre):
5. Az –ing divatos lett!
Én kifejezetten szeretem ezt a divattrendet! Próbáld fel/ki te is!
Az angol nyelvtan egyértelműen megmondja a különbséget a „they are speaking” és a „they speak” között. Az első most történik, a második pedig rendszeresen, szokásszerűen. Szakemberek szerint ez a szabály mosódik el egy picit, ahogyan a folyamatos alakot egyre többször használjuk, és egyre divatosabb lesz. Több száz éve kezdődött ez a változás, és ma is tart: az –ing egyre újabb és újabb területekre tör be.
Magamat is sokszor kapom azon, hogy „szükségtelenül” használom. „I should be going” – ezt mondom ahelyett, hogy „I should go.” Vagy: „I’m just being nice”, esetleg: „I’m being serious.” Mondhatnám helyette „helyesen” így: I just wanted to be nice. vagy I’m serious. De nem. Mert én is ingesedek.
Érdekesség: Bizonyos fórumokon az anyanyelvi beszélők még jelentésbeli különbségeket is felfedezni vélnek, és azt mondják, hogy az „I should be going” kevésbé határozott. Kábé ez: „mennem kéne, de nem nagyon akaródzik. De lassan majd elkezdek búcsúzkodni.” Míg ha azt mondom: „I should go”, akkor puszi, és már itt sem vagyok.
6. A dialektusok hatása
Bizony, a dielaktusok is hatással vannak az angolra! Mi Hunglishnak hívjuk azt, amikor magyar logikával, vagy magyar kiejtéssel beszélünk angolul. De Indiában ugyanezt Hinglish-nek hívják, amely a punjabi, urdu, hindi, és angol nyelv keveréke. Olyan elterjedt, és annyira fontos, hogy diplomatáknak is tanítják.
Ebben a nyelvben például jellemzően túlhasználják a folyamatos igeidőket. Inkább azt hallod, hogy ‘On Thursdays I am working’, ahelyett, hogy ‘I work on Thursdays’. Emellett, ahogy mi, magyarok túlhasználjuk a THE határozott névelőt, ők épp ellenkezőleg, sokszor kihagyják.
Új angol szavakat hoznak létre: a huligán például ‘badmash’, az ‘airdash’ annyit tesz, hogy sietve menni valahova, és a ‘pre-pone’ azt jelenti: előrehoz. A postpone (=elhalaszt) ellentéte.
De a dialektusok jót is hoztak az angolba: Például az „I didn’t eat any dinner.” (=nem ettem semmi vacsorát.) sztenderd angolnak hangzik, ugye? Meglepi! Az „I didn’t eat no dinner.” is „sztenderd”, csak más dialektusban. Ez az, amiért teljesen értelmetlen lázadozni, hogy miért nem tudnak az emberek helyesen beszélni. Mert ha definiáljuk, hogy mi a helyes, és a tudásunk elég mély hozzá, akkor eljutunk addig, hogy sokkal több helyes van, mint a felületes szemlélő gondolná.
7. A függő beszéd színesedik
A nyelvtan sem maradt érintetlen. Ott van például a nehézséges-rémes függő beszéd. Nézd csak, hogy bonyolódik még jobban!
Eredeti verzió: Karen: I wish I’d been there!
Függő beszédben: Karen said she wished she had been there.
És most jön a változás! Új verziók ütötték fel a fejüket:
- (1) Karen goes, „Wow – I wish I’d been there!”
- (2) Karen is like, „Wow – I wish I’d been there!”
- (3) Karen is all, „Wow – I wish I’d been there!”
Az angol nyelvhasználók új generációja egyszerűen belerakott két új árnyalatot: míg a „goes” az eredeti „said” verziót jelenti (=pontosan ezt mondta), a „like” már azt mutatja, hogy nem feltétlenül szó szerint azt mondta, de többé-kevésbé. Az „all” pedig egy plusz érzelmi töltést jelent, és azt jelzi, hogy a beszélő nagyon izgatott volt miatta.
8. „Getesedés”
Ne ijedj meg, ez nem egy új lóbetegség. A GET „túlhasználatáról” van szó, ami annyira lassú változás, hogy alig vesszük észre.
Alapesetben, a szenvedő szerkezetben így mondjuk azt, hogy kirúgtak, vagy kiraboltak valakit: they were fired, the tourist was robbed. De mostanában nagyon gyakori ez a két verzió: „they got fired”, „the tourist got robbed”. És persze I got promoted (=előléptettek), és he got paid (=fizetést kapott/kifizették).
Csak hogy tudd: szakértők szerint ez a változás 300 éve tart, de az utóbbi 50 évben igazán felgyorsult.
9. Néhány segédige veszélyeztetett állatfaj lett
Szerintem az „ought to” és a „shall” használatát már nem is kéne tanítani. Ha valakitől véletlenül mégis meghallod, a beszélő szándékát úgyis felismered! De használni már nem nagyon használjuk. A „Shall I open the window?” helyett inkább „Do you want me to open the window?”, vagy „Is it okay if I open the window?” hangzik el, helyzettől függően.
Viszont érdekes változás, hogy a „going to,” „have to,” „need to,” és a „want to” belépnek a segédigék helyére. Eddig is használtuk őket, persze, de leginkább szóban, laza, informális hangnemben. Mára viszont írásban is teret nyertek! Ezúton is gratulálok nekik!
10. Amikor az írásbeliség „belazul”
Kialakulóban pár furcsa kommunikációs „szabály” is, ami az internet közvetítésével a magyarba is átszivárgott. Talán te is használod őket. (Én igen.)
- Például aaaaannyira szeretem, hogy a magánhangzók sokszorozásával érzelmeket lehet belevinni a mondandónkba. Az „I looooove it!”, vagy „I soooooo love it!” például azt jelenti, hogy azt a valamit naggggyon szereted.
- És mi van a mondatvégi írásjelhalmozással?????? Ez is létező jelenség!!!!
- Nem is beszélve az emojik világáról! ???? ???? ???? ⭐ Külön történeteket mesélnek!
- És ha a mondat közben ezt látod: „…”, akkor gyorsan töprengj el, jó? De ne mindig, mert manapság már jelenthet kínos csendet is! Ó, és ha a mondat végén van, akkor azt üzeni: te is tudod, mire gondolok…
- És azt már láttad, hogy amikor valami Nagyon Fontos, akkor azt Nagy Kezdőbetűvel írjuk? Láttál már ilyet angolul? Mert használják!
- Végül: tudod, mi a különbség aközött, hogy „yes” és „yes.” ? Na? A megfejtés: ha az utolsóval válaszolsz, akkor már felidegesítettek. Ott a pont.
De ezeknek a változásoknak oka is van! A közösségi média korában az írásbeli kommunikáció egyértelműen kiváltja a szóbelit, és ezért a jelenlegi generációk az írásbeli kommunikációba is igyekeznek beletenni azokat a hangsúlyozásbeli árnyalatokat, ami eddig a szóbeli kommunikáció sajátja volt. Talán fura, de van mögötte logika!
+1. Like és love
A Cambridge University kutatásai szerint a mai gyerekek túlhasználják a „love” szót. Most már mindent imádunk, és nemcsak simán kedvelünk. És a mai gyerekek ötször valószínűbben rakják bele minden mondatukba a „like” szót, mint a felnőttek. Így, biztos hallottad már:
- It’s like a brush or something. (=It’s similar to a brush./Ez olyasmi, mint egy kefe.)
- And then he went like „Go!”. (= And then he said „Go!”/És így szól: „Indulj!”)
- I was like…nice but firm. (=I was nice but firm./Kedves voltam, de határozott.)
Mondjuk, Shakespeare is hozzájárult az angolhoz olyasmikkel, hogy It’s all Greek to me (=Ez nekem kínai.), vagy break the ice (=megtöri a jeget, vagyis egy szituációt kevésbé kényelmetlenné tesz). Szóval, az új generációknak miért ne szabadna nyelvújítani?
És már csak egy utolsó apró megjegyzés.
Emlékszel a „Kémek hídja” című filmre? Arra a jelenetre, amikor Tom Hanks megkérdezi a tárgyaláson mellette ülő orosz kémet: „Nem fél?” Mire ő: „Miért, használna?”
Ne bánd, hogy változik az angol! Ne keseregj rajta, hogy már senki se beszéli a szép, sztenderd angolt! Úgysem használ!
Ez egy sokszínű világ. Fogadd el annak, amivé válni akar!
Hasznos volt? Tetszett? Nyomj egyet az Ajánlom gombra, hogy tudjam!
Ha bátor vagy, próbáld ki!
Mind elfoglalt, rohanó felnőttek vagyunk. Kevés az idő az angolra.
Ezért léteznek a tanulókártyák – online és papíron.
Érdekel 13+1 könnyítés, amit az angol nyelv kínál neked? Hallgasd meg!
Érdekel 13+1 könnyítés, amit az angol nyelv kínál neked? Hallgasd meg!
#1 Mennyi idő alatt tanulhatok meg angolul?
A Közös Európai Referenciakeret szerint a nullától a középfokú nyelvvizsgáig…
Tovább a válaszhoz>>
#2 Hogyan jegyezzem meg az angol szavakat?
Már az is sokat segít, ha szavak helyett mindig…
Tovább a válaszhoz>>
#3 Naponta mennyit angolozzak?
Elfoglalt felnőttként sosem tudunk annyit foglalkozni az angollal, amennyit szeretnénk. Ezért jó hír, hogy a hosszútávú memóriának nem idő kell ahhoz, hogy információt fogadjon be, hanem…
Tovább a válaszhoz>>
#4 Hogyan lehet gyorsítani a nyelvtanuláson és hatékonyabban angolt tanulni?
Van pár fontos közös pont a leghatékonyabb módszerekben, és ha ezeket betartod, akkor…
Tovább a válaszhoz>>
#5 Hogyan tudok javítani az angol kiejtésemen?
Van, aki azt hiszi, hogy ehhez elég sok-sok angolt hallani, és sokat gyakorolni, de ez nem feltétlenül igaz. Az anyanyelvi kiejtéshez…
Tovább a válaszhoz>>
#6 Hogyan tudnék folyékonyabban beszélni angolul?
Tűzz ki egy két-három hónapos időszakot, amikor…
Tovább a válaszhoz>>
#7 Hogyan tarthatom szinten az angolomat, ha nem használom a mindennapokban?
A nyelvtudás négy készségből áll, ezért több, különböző dolgot kell csinálnunk felváltva…
Tovább a válaszra>>
#8 Hogyan tudnék időt szakítani az angolra munka és az otthoni teendők mellett?
Van olyan vevőnk, aki négy gyerek és egy vállalkozói karrier mellett tanul angolul. A kulcs az…
Tovább a válaszra>>
#9 Meg tudok én még tanulni angolul 50 évesen?
Igen. Akkor is, ha most töltötted be a kilencvenet. Egyrészt…
Tovább a válaszra>>
Ez nagyon jó és a legtöbb pontban magamra ismerek. Sokat használom az angolt közösségi oldalakon és sok ilyesmi ragad rám onnan 🙂 Az 1,2,7,8 és a +1 abszolút jellemző rám, és pl a függő beszéd ilyen változásának én örülök mert nekem ez egyszerűbb így 🙂
Ilyen egy modern nyelvhasználó!! 🙂 Embracing changes instead of opposing them.
És akkor még egy érdekességet adok hozzá:
Let’s meet at half seven. (nem, nem fél hét, fél nyolc, csak a past kiesik)
És egy pontosítás:
Azért a shall segédigével vigyáznék, a szerződésekben ígéretet jelent, szóval ez a jelentése még marad.